Hogyan zajlik a mikroszkópos gyökérkezelés?

A fogakat többnyire azért szükséges gyökérkezelni, mert a fogszuvasodás eléri a fogbelet, és ott nem visszafordítható gyulladást okoz. A gyulladás következtében a fogbél megduzzad, ami igen fájdalmas, majd pedig elhal. Az elhalt fogbél hasonlít a vihar előtti csendhez, hiszen minden tényező jelen van, hogy a gyulladás továbbterjedjen a fogat körülvevő csontágyra, annak gyulladását okozva. Ez a gyulladás lehet tünetmentes, tünetszegény (enyhe ráharapási- és kopogtatási fájdalom), és igen fájdalmas is, sőt okozhat gennyedzést, arcduzzanatot és lázat is.

A kezelés megkezdése előtt törekszünk a fog prognózisának minél pontosabb meghatározására, amelyhez a hagyományos 2D röntgenfelvételen és klinikai vizsgálaton felül 3D röntgenfelvételeket, ún. CBCT-felvételeket is készítünk és kielemzünk. A CBCT felvétel különösen az újragyökérkezelések, a különleges anatómiájú fogak és a betört műszerek esetében nélkülözhetetlen és az általa nyert plusz információ kiemelkedő fontosságú.

A kielemzés eredményét páciensünkkel minden esetben részletesen átbeszéljük.

A gyökérkezelés során célunk a fogbél igen bonyolult üregrendszerének alapos kitisztítása, fertőtlenítése, majd lezárása.

A sikeres gyökérkezelés alapvető feltétele a szuvasodásmentesen lezárt fog. A fogszuvasodásban élő milliónyi baktérium visszafertőzi a kezelt fogat, ezért mindig a fogszuvasodás, illetve a régi, nem jól záró tömések, pótlások eltávolításával kezdődik a kezelés. Mivel a szuvasodás többnyire a fog oldalán keletkezett, a gyökérkezelés kivitelezéséhez ún. felépítő tömés készítése szükséges. Ez a tömés úgy működik, mint egy ideiglenes zsaluzat, megakadályozza, hogy a kezelés közben kifolyjanak a fertőtlenítő folyadékok, illetve a kezelések között bejusson a fog belsejébe a nyál és az ételmaradékok.

A gyökérkezelés során ugyanezt a célt szolgálja - a rendelőnkben minden gyökérkezeléshez alkalmazott - ún. gumilepedő-izolálás (kofferdam).

A felépítést követően a gyökérkezelés során felkeressük a fogbélkamrában a gyökércsatornák szájadékait. Az egyes fogak jellemzően bizonyos számú gyökérrel és gyökércsatornával rendelkeznek: a metszőfogak általában egy, a kisőrlők két-, az alsó nagyőrlők három-, a felsők négy csatornásak. A csatornák száma azonban ettől a szabályszerűségtől eltérhet, az egyéni variációk száma igen nagy. A sikeres gyökérkezelés egyik további feltétele tehát a megfelelő rálátás, illetve a nagyítás. Rendelőnkben a gyökérkezelésekhez kivétel nélkül 20x nagyítást biztosító mikroszkópot használunk, így az olyan kis részletek, mint egy hajszálrepedés sem kerülhetik el kollégáink figyelmét.

A gyökércsatornák hosszát elektromos bemérő műszerrel megmérjük és ha szükséges, még röntgen-felvétellel is ellenőrizzük a mért adatokat. A csatornák tágítását a legmodernebb gépi, és speciális kézi eszközökkel végezzük. A kezelés ideje alatt különböző fertőtlenítőszer-kombinációkkal gondoskodunk a csíraszám-csökkentésről.

Amennyiben a fog panaszos, vagy a gyökércsatornákban váladék képződik, a fogat gyógyszeres töméssel látjuk el a következő találkozóig. Makacs gyulladás esetén szükséges lehet kiegészítő antibiotikumos kezelés, illetve a fájdalom gyógyszeres csillapítása.

A panaszok elmúltával, általában a 2. ülésben készül el a végleges gyökértömés. A gyökértömés zárja le az egyes csatornákat, egészen a gyökércsúcstól a csatorna fogbélkamrai szájadékáig. A gyökértömés anyagánál fogva nem alkalmas arra, hogy a nyálnak ellenálljon, így egy kompozit anyagú fedő töméssel kell lezárni a tetejét.

A fog további sorsa nagyban függ a meglévő, egészséges, saját (koronai) foganyag mennyiségétől. Minél több a saját foganyag, annál jobb a fog hosszú távú prognózisa. Rendkívül fontos, hogy a gyökérkezelt fogat protetikailag is el kell látni, meg kell erősíteni. A gyökérkezelt fogat a (vélhetően nagy kiterjedésű) fogszuvasodás (egy vagy két oldalról) meggyengítette, illetve középső területéről a gyökérkezelés technikai kivitelezése miatt kellett foganyagot eltávolítani.
A fog tehát olyan, mint egy kút kávája, melynek ráadásul az oldala is több helyen hiányzik, ezért rendkívül törékeny.

A meglévő foganyag mennyiségét és minőségét tekintetbe véve a kezelőorvos dönt a végleges ellátásról, ami többnyire betét (onlay, overlay) vagy korona. Ha extrém kevés saját foganyag áll rendelkezésre, szükség lehet a meglévő foganyag kiegészítésére (csap), illetve adott esetben a fog melletti íny- és csont korrekciójára (gingivectomia, koronahosszabbítás).

És hogy miért küzdünk ennyit egyetlen fogért, amikor implantátumot is beültethetnénk?

Az implantátumok kiváló lehetőséget nyújtanak a már hiányzó vagy a menthetetlen fogak pótlására, azonban a saját fog a legtökéletesebb implantátum.

"A saját fog olyan kincs, melynek megőrzése rendelőnk számára kiemelt fontosságú."